"Amikor kiültem hajléktalannak öltözve New Yorkban az utcára, senki nem ismert fel.
Megéreztem milyen is az, amikor valaki ilyen helyzetben van. Az emberek szégyenteljesen végigmértek, és továbbmentek. Egyetlen egy hölgy sajnált csak meg annyira, hogy megálljon és adjon egy kis ennivalót.
Olyan tapasztalás volt, amit sosem felejtek el. Gyakran elfelejtjük, milyen áldott helyzetben is vagyunk. Nem szabadna, hogy ez ennyire természetes legyen. És amikor valakinek szüksége lenne a segítségünkre, segítenünk kellene.
Ezért aznap, miután végeztem, végigjártam az utcákat a környéken és az összes hajléktalannak adtam ennivalót és 100 dollárt, akivel találkoztam.
Elsírták magukat olyan hálásak voltak.
Legyél Te magad az a változás, amit a világban szeretnél látni. "